Magyar
English
Deutsch
közjegyző
1885. január 22-én született Péterrévén, Balassa József földbirtokos és Tripolszky Anna gyermekeként. Gimnáziumi tanulmányait Kalocsán, Nagybecskereken, Zentán és Kolozsváron végezte. Jogi tanulmányait 1902 és 1906 között a kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetemen folytatta. Ügyvédi oklevelet 1909. december 10-én szerzett Marosvásárhelyen. Még ebben az évben saját ügyvédi irodát nyitott Óbecsén. Az első világháborúban 1915. február 15-től a 86. közös gyalogezred tartalékos hadnagyaként szolgált. Az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért az Arany Vitézségi Érem, a Károly-csapatkereszt, a Sebesülési, a Magyar, Bolgár Emlékérmeket kapta. Negyven hónapi szibériai hadifogság után térhetett csak haza, mint címzetes hadnagy szerelt le. 1928. február 1-jén kötött házasságot Udvardy Ilonával. Ügyvédi hivatása gyakorlása mellett öt éven át felelős szerkesztője volt az óbecsei járási lapnak, melyben több cikket is írt. Óbecsén a Magyar Népkör elnökének és a Hitelszövetkezet igazgatójának is megválasztották. A magyar honvédségbe való bevonulásakor Óbecse váro10-én a katonai közigazgatás alatt ideiglenes közjegyzői kinevezést kapott Óbecsére, amit az igazságügyi miniszter december 24-én megerősített. 1944. október 4-ig dolgozhatott közjegzőként, ekkor el kellett hagynia Óbecsét, és feleségével együtt Magyarországra repatriált. 1945. június 5-től 1946. október 5-ig a dr. Perger Elemér közjegyző elhalálozásával megüresedett dunaföldvári székhelyen helyettes közjegyző. A miniszter 1946. október 5-én hivatalosan áthelyezte Óbecséről Dunaföldvárra. Közjegyzői működése megszűnt 1950. január 31-én, mert állami szolgálatba nem vették át. Tolna megyében jogtanácsosként tudott csak elhelyezkedni, többek között a Béri Balogh Ádám Termelőszövetkezet jogi ügyeit intézte. 1963. december 10-én hunyt el Szekszárdon, december 12-én helyezték örök nyugalomra a szekszárdi Alsóvárosi temetőben.
